Hihetetlen ütemben fejlődött az elmúlt 20 évben a kerti locsolás, az ehhez használt alkatrészek és megoldások és természetesen maga a technológia és technika. Az öntözéstechnika ugye két szóból épül fel, az öntözésből és a technikából, így könnyedén rá lehet jönni, hogy mire is utal. Az első része ugye a talaj vagy bármilyen egyéb közeg nedvességtartalmának pótlására szolgáló mesterséges tevékenységet jelent. A technika pedig az adott terület locsolására kifejlesztett rendszert vagy megoldást. Az öntözéstechnika tehát az összes olyan alkalmazási alkatrészt, terméket, módszert magába foglalja, ami a locsolással kapcsolatos.
Nyilvánvalóan nem kell azt hinni, hogy egy teljesen új dologról van szó. Már az ókorban is foglalkoztak a locsolás fejlesztésével. Kínában, Peruban és Itáliában is komoly lépéseket tettek a szabályozott, pontosabb és hatékonyabb locsolás irányába. Ugye, ha valaki az öntözés szót hallja, akkor legtöbbször a hagyományos értelmében vett csapadék utánpótlásra gondol, még egyszerűbben arra, hogy a növényeket valamilyen módszerrel megöntözik vízzel. A 21. században azonban az öntözéstechnika kezdi megváltoztatni ezt a hozzáállást, és sokan már egyből egy olyan rendszerre gondolnak, ami az ember helyett elvégzi ezt a gyakran fárasztó és időigényes tevékenységet.
Az öntöző rendszer locsolási módszerei
Érthető módon, egy locsoló berendezés többféle módon végezheti el a munkáját. A párolgási veszteség szempontjából a csepegtető öntöző rendszer bizonyul az egyik leghatékonyabbnak, ugyanis a legnagyobb adagolási pontossággal szabályozható a folyamat. Ennél a módszernél a víz cseppekben jut el a növények gyökerét körülvevő közegbe. Természetesen a vízhez hozzá lehet adni oldott formában lévő tápanyagokat is. Az ilyen öntöző rendszer ezért is annyira népszerű.
Főleg házi kertek automatizált öntözőrendszereit érdemes ilyen technikával ellátni, illetve beválik a módszer haszon kerteknél is. Sövények, növénycsoportok alá közkedvelt megoldásnak bizonyul. A mikro locsolásra épülő öntöző rendszer is népszerű, főleg a mezőgazdasági, elsősorban a fóliás növénytermesztésben.