Kinek melyik az előnyösebb: nyugdíjbiztosítás és önkéntes nyugdíjpénztár


Egyre többen döntenek úgy, hogy előre gondolkodnak, és kiegészítik a jövőbeli állami nyugdíjukat. Erre bármilyen befektetés (ingatlan, ingóság, tőzsdézés, stb.) megfelelő lehet, de három termék többet nyújt a többi lehetőségnél: a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ). Ezeket nem mi emeltük ki a sorból, hanem a 2014-es SZJA törvénnyel Magyarország jogalkotói: az az a három konstrukció, amelyekre adókedvezmény igényelhető. Ebben a cikkben a NYESZ-szel nem foglalkozunk, mert ez egy olyan konstrukció, amelyben nagyon nagy proaktivitás szükséges a számlavezető részéről, ezt azoknak ajánljuk, akiknek sok tapasztalatuk van értékpapírok menedzselése terén.

 

Nyugdíj-megtakarítás vagy állampapír?

Egy nyugdíj-megtakarítás megkötése előtt érdemes sok mindent mérlegelni (apró betűs rész, hogyan lehet (ha lehet) szüneteltetni vagy megszüntetni a megtakarítást, stb. De ezek mellett a leginkább feltett kérdés a „mennyi az annyi”, hogy milyen hozamot is érhetünk el egy nyugdíjjellegű megtakarítással.

Míg korábban a bankbetétek kamatai jelentették a mércét (a 90-es években volt, hogy 20% feletti kamatot lehetett kapni a forintra: természetesen ennek a magasabb kockázat és a magas infláció voltak az okai). Míg manapság a bankbetétek kamatai 0-hoz konvergálnak, és az utóbbi években az állampapír az, amivel csekély kockázattal és ráfordítással valamelyest növelni tudtuk a pénzünket. A Prémium Magyar Állampapír (korábban államkötvény) például 3 és 5 éves futamidővel az infláció (jelenleg 3%) felett fizet 1,25%-kal és 1,5%-kal. Ez összesen 3,55 – 3,8%-ot jelent, az MNB számításai szerint.

 

Nézzük, mit várhatunk el a nyugdíj-megtakarításoktól

Hacsak nem vagyunk tőzsdeguruk vagy nem szeretnénk azzá válni, a NYESZ-ről most el is feledkezhetünk. A kérdés tehát az, hogy nyugdíjbiztosítás vagy nyugdíjpénztár. Lássuk!

Mindkét befektetési forma esetében mi választhatunk befektetési alapok közül, és ezekben egy adott stratégia szerint fektetik majd be a pénzünket.

 

Az önkéntes nyugdíjpénztár

Az önkéntes nyugdíjpénztár esetében 3-5 portfólió közül választhatunk kezdetben, rajtunk múlik, hogy a klasszikus (alacsony kockázatú) vagy a növekedési (magas kockázatú) portfólió illik hozzánk jobban.

Középen az ún. kiegyensúlyozott csomag található: ez az alapértelmezett befektetés is. Összességében tehát van választásunk, de ez elég korlátozott, egy kezünkön meg tudjuk számolni, hogy hány lehetőségünk van.

A hozamok szempontjából voltak jól és kevésbé jól teljesítő portfóliók is, 2016-ban (a nyugdijbiztositas.com számolása alapján) a kiegyensúlyozott alapok 6-8%-os hozamokat értek el. A növekedési portfóliók ezzel szemben volt, hogy a 10%-ot is megugrották.

Az állampapírokhoz képest ezek mind jó eredmények.

Egyesek szerint azonban ezek a számok nem feltétlenül fenntarthatóak, mivel túl alacsony a portfóliók száma: szakértők szerint ez legalább 10 kellene, hogy legyen, nem csak 3-5.

 

Mi a helyzet az önkéntes nyugdíjpénztárakkal?

A portfóliók számában (így a választási lehetőségeinkben) nagy ugrás van: a különböző pénzintézetek 10-25 portfóliót kínálnak. Így jobban személyre szabhatjuk, mibe is szeretnénk fektetni a pénzünket. Akár olyan lehetőségek is vannak, hogy a befektetés kezdetén magasabb kockázat vállalása után egyre konzervatívabb termékcsoportokba fektessünk, a nyugdíjhoz közeledve.

A nyugdijbiztositas.hu 243 különböző eszközalap ötéves átlaghozamait számolta ki, és arra jutott, hogy a hozamok alacsony kockázaton 2,05%-os hozamot, közepes kockázattal 5,81%-ot, magas kockázattal pedig 8,83%-os hozamot értek el, 2015 és 2019 között.

 

Melyiket válasszuk tehát?

Minden egyén más, és ha nem vagyunk biztosak abban, hogy számunkra melyik a legjobb (vagy akár kombinálnánk a kettőt!), érdemes független szakemberhez fordulni, aki több tucat pénzintézeti konstrukció közül segít megtalálni a számunkra leginkább megfelelőt.